Jeremiah 11

1Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, mondván: 2Halljátok a szövetség szavait és beszéljetek Jehúda embereihez és Jeruzsálem lakóihoz. 3Szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene; átkozott a férfi, aki nem hallgat a szövetség szavaira, 4melyeket parancsoltam őseiteknek, amely napon kivezettem őket Egyiptom országából, a vaskohóból, mondván: hallgassatok szavamra és tegyétek meg azokat, mind aszerint, amit parancsolok nektek, hogy népül legyetek nekem, és én leszek nektek Istenül. 5Azért hogy fenntartsam az esküt, amelyet esküdtem őseiteknek, hogy adok nekik tejjel és mézzel folyó országot, mint az van e mai napon. Feleltem és mondtam: Ámen, Örökkévaló. 6És szólt hozzám az Örökkévaló: Hirdesd mind e szavakat Jehúda városaiban és Jeruzsálem utcáin, mondván: halljátok e szövetség szavait és tegyétek meg azokat. 7Mert intve intettem őseiteket, amely napon fölvezettem őket Egyiptom országából mind e mai napig, reggelenként intve, mondván: hallgassatok szavamra. 8De nem hallgattak és nem hajlították fülüket és jártak kiki gonosz szívük makacssága szerint és elhoztam rájuk mind e szövetség szavait, melyekről parancsoltam, hogy megtegyék, de nem tették meg. 9Szólt hozzám az Örökkévaló: Összeesküvés találtatik Jehúda emberei és Jeruzsálem lakói között; 10visszatértek őseik régi bűneihez, akik vonakodtak hallgatni szavaimra, és ők maguk más istenek után jártak, hogy szolgálják azokat; megszegték Izrael háza és Jehúda háza szövetségemet, melyet kötöttem őseikkel. 11Azért így szól az Örökkévaló: Íme hozok rájuk veszedelmet, amelyből nem bírnak kiszabadulni; kiáltani fognak hozzám, de nem hallgatok rájuk. 12Elmennek majd Jehúda városai és Jeruzsálem lakói és kiáltanak az istenekhez, melyeknek ők füstölögtetnek, de segíteni nem segítenek nekik veszedelmük idején. 13Mert városaid száma szerint vannak a te isteneid, Jehúda, és Jeruzsálem utcáinak száma, szerint állítottatok oltárokat a szégyennek, oltárokat, hogy füstölögtessetek a Báalnak. 14Te pedig ne imádkozzál a népért és ne emelj értük könyörgést és imát; mert nem hallom, midőn kiáltanak hozzám veszedelmük miatt. 15Mi dolga van kedvesemnek az én házamban? Elkövetvén a sokféle galádságot, hát a szent hús mozdítsa el rólad, hogy akkor gonoszságodban ujjonghass? 16Zöldellő olajfának, formás gyümölcsével szépnek nevezett el téged az Örökkévaló, nagy tombolásnak zaja mellett tüzet gyújtott rá és letörnek az ágai. 17És az Örökkévaló, a seregek ura, aki téged ültetett, veszedelmet mondott ki rólad Izrael házának és Jehúda házának gonoszsága miatt, amelyet elkövettek, hogy bosszantsanak, füstölögtetve a Báalnak. 18Az Örökkévaló tudatta velem és én tudom; akkor láttattad velem cselekedeteiket. 19Én pedig olyan voltam mint a kezes bárány, mely vágásra vitetik, és nem tudtam, hogy ellenem terveket gondoltak ki: rontsuk meg a fát gyümölcsével együtt és vágjuk ki az élők országából, hogy neve ne említtessék többé. 20Oh Örökkévaló, seregek ura, igazságos bíró, vesék és szívnek vizsgálója, hadd lássam bosszúdat rajtuk, mert neked tártam fel ügyemet. 21Azért így szól az Örökkévaló Anátót embereiről, akik életedre törnek, mondván: ne prófétálj az Örökkévaló nevében, hogy meg ne halj kezünk által, 22ezért így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Íme, én megbüntetem őket: az ifjak kard által fognak meghalni, fiaik és leányaik éhség által fognak meghalni. 23És maradék nem lesz közülük; mert veszedelmet hozok Anátót embereire, büntetésük évét.
Copyright information for HunIMIT