Proverbs 17

1Jobb száraz darab kenyér és nyugalom mellette, mint ház tele háborúságos áldozatokkal. 2Eszes szolga uralkodni fog a szégyenletes fiún, és a testvérek közt osztozkodni fog az örökségen. 3Tégely az ezüstnek s kohó az aranynak, de a szívek vizsgálója az Örökkévaló. 4A gonosztevő figyel a jogtalanság ajkára, a hazug hallgat a veszedelem nyelvére. 5A ki gúnyolódik a szegényen, káromolta alkotóját, a ki őrvend szerencsétlenségen, nem marad büntetlenül. 6Az öregek koronája gyermekeik gyermekei és a gyermekek dísze a szüleik. 7Nem illő az aljashoz fennhéjázó beszéd, hát még a nemeshez hazug beszéd. 8Bűvös kő a megvesztegetés gazdája szemeiben: bármerre fordul, boldogul. 9A ki eltakarja a bűntettet, szeretetet keres, de a ki ismételgeti a dolgot, barátot választ el. 10Mélyen hat a dorgálás az értelmesre, inkább mint mikor százszor ütik a balgát. 11Csak bajt keres az engedetlen, a kegyetlen követ bocsáttatik ellene. 12Találjon rá az emberre kölykétől megfosztott medve, és ne a balga az ő oktalanságában. 13A ki rosszat fizet jóért, nem mozdul el házából a baj. 14Víznek kieresztése a viszály kezdete: mielőtt kitörne, hagyd abba a pört. 15A ki fölmenti a bűnöst és elítéli az igazat: az Örökkévaló utálata mindkettejük. 16Minek is a vételár balgának kezében, hogy bölcsességet vegyen, s nincsen ész! 17Minden időben szeret a barát, de testvér szorongatás idejére születik. 18Esztelen ember kézbe csap, kezességet vállal felebarátja előtt. 19A ki a bűntettet szereti, szereti a czívódást; a ki magasra teszi bejáratát, romlást keres. 20Álnok szívű nem talál jót, s a ki nyelvével ferde, bajba esik. 21A ki balgának szülője, az neki bánatára van, és nem örül az aljasnak atyja. 22Örvendő szív jó gyógyítást ad, de a levert lélek kiszárítja a csontot. 23Megvesztegetést vesz ki öléből a gonosz, hogy elhajlítsa a jog ösvényeit. 24Az értelmesnek arcza előtt van a bölcsesség, de a balgának szemei föld végén járnak. 25Bosszúsága atyjának a balga fiú, és keserűsége szülőanyjának. 26Még bírságolni az igazat sem jó, megverni a nemeseket a méltányosság ellenére. 27Visszatartja beszédét a ki tudást ismer, tartózkodó lelkű az értelmes ember, 28Az oktalan is, midőn hallgat, bölcsnek tekintetik, a ki becsukja ajkait, értelmesnek.
Copyright information for HunIMIT