Isaiah 5

Mint lett paráznává a hív város! teljes vala jogossággal, igazság lakozott benne, és most gyilkosok! ^a1Ezüstöd salakká lett, tiszta borod vízzel elegyítve: ^b 2Fejedelmid megátalkodottak és lopóknak társai; mind szereti az ajándékot és vesztegetést hajhász, árvát nem pártolnak, és az özvegy ügye nem kerül eléjök. ^c 3Ezért azt mondja az Úr, a seregeknek Ura, Izráel erős Istene: Jaj! mert vígasztalást veszek háborgatóimon, és bosszút állok ellenségimen! ^d 4És kezemet ellened fordítom, és kiolvasztom mintegy lúggal salakodat, és eltávolítom minden ólmodat; ^e 5És adok néked oly birákat, mint régen, és oly tanácsosokat, mint kezdetben, s ekkor azt mondják te néked: ez igaz város, ez hív város. ^f 6Sion jogosság által váltatik meg, és megtérői igazság által; ^g 7De elvesznek a bűnösök és gonoszok egyetemben, s megemésztetnek, a kik az Urat elhagyták. ^h 8Mert szégyen éri őket a cserfákért, a melyekben gyönyörködétek, és pirulni fogtok a kertek miatt, a melyeket kedveltek; ⁱ 9És hasonlatosok lesztek az elhullott levelű terpentinfához, és a víz nélkül való kerthez: 10És csepüvé lesz az erős, és munkája szikrává: mindketten égni fognak, és oltójok nem lészen. ^j 11

Sionból árad üdv és béke minden népre, előbb azonban eléri a büntetés a bálványozó Izrálet

12Ésaiásnak, Ámós fiának beszéde, a melyet látott Júda és Jeruzsálem felől. ^k 13Lészen az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye, hegyeknek felette, és magasabb lészen a halmoknál, és özönleni fognak hozzá minden pogányok; ^l 14És eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein, mert tanítás Sionból jő, és Jeruzsálemből az Úrnak beszéde; ^m 15Ki ítéletet tesz a pogányok között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul. ⁿ 16Jákóbnak háza! jertek járjunk az Úrnak világosságában! ^o 17Mert elhagytad, Uram, a Te népedet, Jákób házát; mivel telvék napkeleti erkölcsökkel, és szemfényvesztők, mint a Filiszteusok, és idegenek fiaival kötnek szövetséget; ^p 18És betelt földje ezüsttel és aranynyal, és nincs szere-száma kincseinek; betelt földje lovakkal, és nincs szere-száma szekereinek; ^q 19És betelt földje bálványokkal, és kezeik csinálmányának hajolnak meg, mit ujjaik csináltak. ^r 20Ezért porba hajtatik a közember, és megaláztatik a főember, és meg nem bocsátsz nékik. ^s 21Menj be a kősziklába, és rejtőzzél el a porba az Úr félelme elől, és az Ő nagyságának dicsősége előtt. ^t 22A kevély szemű közember megaláztatik, és a főemberek magassága porba hajtatik, és csak az Úr magasztaltatik fel ama napon. ^u 23Mert a seregek Urának napja eljő minden kevély és magas ellen, és minden felemelkedett ellen, és az megaláztatik. ^v 24És Libánon minden czédrusai ellen, a melyek magasak és felemelkedettek, s Básánnak minden tölgyfái ellen; ^w 25Minden magas hegyek ellen, és minden felemelkedett halmok ellen; 26Minden magas torony ellen, és minden erős kőfal ellen; ^x 27És Társisnak minden hajói ellen, és minden gyönyörűséges drágaságok ellen. ^y 28És porba hajtatik a közember kevélysége, és megaláztatik a főemberek magassága, és egyedül az Úr magasztaltatik fel ama napon. ^z 29És a bálványokat teljességgel elveszti. ^aa 30És bemennek a sziklák barlangjaiba és a föld hasadékaiba, az Úr félelme elől és nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet. ^ab