Rom 10 | ABTMAPRIK | STEP | Krais Jisasna jébaaba yaale wuna némaadugu wayéknaje nyangegu pulak rakwa du taakwa, Got Isrelét kutkalé yadu de dé wale miték radoké, wuné mawulat kapére yo. Got wuna kémna du taakwat kutkalé yaduké sanévéknwu wanévéknwute, wuné dérét apuba apuba wuné waato wani muké.

a 10:3 Ro 9:31-32

b 10:8 Diu 30:14

c 10:11 Ais 28:16

d 10:12 Kl 3:11, Ga 3:28

e 10:13 Joe 2:32

f 10:15 Ais 52:7

g 10:16 Ais 53:1

h 10:18-19 Sam 19:4, Diu 32:21

i 10:20 Ais 65:1

j 10:21 Ais 65:2

‏ Romans 10

Isrel de Gotna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa kaapuk radan

1 Krais Jisasna jébaaba yaale wuna némaadugu wayéknaje nyangegu pulak rakwa du taakwa, Got Isrelét kutkalé yadu de dé wale miték radoké, wuné mawulat kapére yo. Got wuna kémna du taakwat kutkalé yaduké sanévéknwu wanévéknwute, wuné dérét apuba apuba wuné waato wani muké. 2 Wuné deké kutdéngte wuné wakweyo. De apat kapére yate Gotna jébaa yaké de mawulat kapére yo. Yate de déké yénakwa yaabuké de yékéyaak yo. 3 ^aDe Gotké yénakwa yaabuké kutdéngmuké kélik yate, de kéga kaapuk wadan, “Got wadu naané déké ye déku méniba yéknwun mu yakwa du taakwa raké naané yo.” Waga wamarék yate Gotké miték sanévéknwumarék yate de wak, “Naané kapmu apat kapére yate, Moses wakwen apa kudi véknwute wadén pulak yate, naané Gotké ye déku méniba yéknwun mu yakwa du taakwa raké naané yo.” Naate wate de sépélak yo. 4 De Krais Jisaské kaapuk sanévéknwudakwa. Krais naanéké kiyaadénké Moses wakwen apa kudi naanéké apa yamarék yaké dé yo. Naané Kraiské miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naanaran, Got wadu, naané déku méniba yéknwun mu yakwa du taakwa raké naané yo.

5 Déknyényba Moses dé wakwek, apa kudi véknwute wadékwa pulak yakwa du taakwaké. Wani du Gotna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa radaranké, kéga dé wakwek: “Akwi apa kudi véknwute wadén pulak yakwa du taakwa Got wale miték rasaakuké de yo apuba apuba.” 6 Waga wakwedéka bulaa Got dé wale miték rasaakunaran kulé yaabu dé naanat wakwatnyu. Naané déké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naanaran, dé wadu, naané dé wale miték rasaakuké naané yo apuba apuba. Wani muké kéni kudi Gotna nyégaba dé kwao: Guné guna mawuléba kéni kudi wamarék yaké guné yo, “Dérét kure giyaaké kiyadé nyérét waaréké yo? Dérét kure yaalaké kiyadé kiyaan du taakwa rakwa taalat dawuliké yo?” Wani kudi wamarék yaké guné yo, Krais naanéké yaadén bege.

8 ^bNaané Kraiské miték sanévéknwute, Gotna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa ranakwaké, Gotna nyégaba kéni kudi dé kwao: Wani kudi guna mawuléba dé tu. Wani muké guné kudi wakweyo. Wani kudi wan du taakwat wakwenakwa kudi. Kéga naané wakweyo: “Guné Kraiské miték sanévéknwute déku kudiké ‘Adél’ naaké guné yo. 9 Guné kéga wagunéran, ‘Jisas Némaan Ban dé ro, akwi du taakwa gwalmuké wawo.’ Naate wagunéran guna mawuléba waké guné yo, ‘Krais kiyaadéka Got wadéka dé tépa nébéle raapmék. Wan adél.’ Naate wagunéran Got gunat kéraaké dé yo Setenna taababa. Kérae gunat kutkalé yaké dé yo.” 10 Naate naané wo, Gotna paaté kutdéngnan bege. Naané naana mawuléba Kraiské miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naanaka, Got wadéka naané déku méniba yéknwun mu yakwa du taakwa naané ro. Naané nak du taakwat kéga naané wakweyo, “Jisas wan naana Némaan Ban.” Naate wakwenaka Got naanat Setenna taababa kérae kure yédéka naané Gotké yénakwa yaabuba yu. 11 ^cWani muké kéni kudi Gotna nyégaba dé kwao: Déké miték sanévéknwukwa du taakwa yéknwun mawulé yate miték raké de yo. 12 ^dWani kudi dé akwi képmaaba yaan du taakwaké wakweyo. Wakwedéka Judana du taakwa, nak gena du taakwa wawo de Gotna méniba nakurak kémba de ro. Got wan akwi du taakwana Némaan Ban. Judana Némaan Ban male kaapuk. Naané akwi naana nakurak Némaan Ban male dé ro. Rate dé dérét waatakwa akwi du taakwaké miték male véte derét dé kutkalé yo. 13 ^eWani muké kéni kudi Gotna nyégaba dé kwao: Némaan Banét waatakwa akwi du taakwat dé Setenna taababa kéraadu, de miték rasaakuké de yo.

14 Du taakwa naana Némaan Ban Jisas Kraiské miték sanévéknwumarék yadaran dérét waataké yapatiké de yo. Déké kudi véknwumarék yadaran de déké miték sanévéknwuké yapatiké de yo. Nak du déku kudi derét wakwemarék yadaran de déké kudi véknwuké yapatiké de yo. 15 ^fGot Kraiské kudi wakwedoké wani duwat wamarék yadéran de déké kudi wakwemarék yaké de yo. Wani muké kéni kudi Gotna nyégaba dé kwao: Du taakwa yae de Gotna kudi wakweyo. Wan yéknwun mu de yo.

Isrel de Gotna kudi kaapuk miték véknwudan

16 ^gIsrelna du taakwa walkamu male de wani kudi véknwuk. Isrelna du taakwa wupmalemu kaapuk véknwudan. Wani muké Gotna yéba kudi wakwen du Aisaia déknyényba dé Gotna nyégaba kéga kavik: Némaan Ban, naané ména kudi du taakwat wakwenaka walkamu male de miték véknwu. 17 Wani kudi véknwute naané kutdéngék. Du las nak du taakwat Kraiské kudi wakwedo véknwuké de yo. Véknwute de las déké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naaké de yo.

18 ^hSal guné kéga waké guné yo? “Isrelna du taakwa Gotna kudi de véknwuk, kapu yaga pulak?” Naate wagunéran wuné kéga waké wuné yo: Adélna. Debu véknwuk. Véknwudanké kéni kudi Gotna nyégaba dé kwao:

Gotké de képmaaba rakwa du taakwat kudi wakweyo.
Séknaaba rakwa du taakwat wawo de kudi wakweyo.
Sal guné kéga waké guné yo? “Isrelna du taakwa Gotna kudi de miték kutdéngék, kapu kaapuk?” Naate wagunéran wuné waké wuné yo: Guné déknyényba Got wakwedéka Moses wakwedén kudiké mé sanévéknwu. Wani kudi Gotna nyégaba kéga dé kwao:

Wuné wawuru guné Isrel, ‘Bakna du taakwa’ naagunéran du taakwaké, kapére mawulé yaké guné yo, wuné derét kutkalé yate gunat kutkalé yamarék yawurékwa bege.
Wuné wawuru guné kwatkwa du taakwat rékaréka yaké guné yo.
20 ⁱKukba Aisaia wawo wani muké Gotna nyégaba dé kavik. Got wakwedéka dé wup yamarék yate déku kudi kéga dé kavik:

Wunéké sékalmarék yan du taakwa de wunat debu vék.
Wunat waatamarék yan du taakwana méniba téwuréka de wunat debu vék.
21 ^jGot waga wakwetakne dé Isrelna du taakwaké kéga wak: “Akwi nyaa wuné derét tabataba yak, de wunéké yae wuna kudi miték véknwudoké. Yawuréka de wunéké kuk tiyaate wuna kudiké kélik yo.”