‏ Jeremiah 25

1Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett, Jehúda egész népe felől, Jehójákim, Jósijáhú fiának, Jehúda királyának negyedik évében, első éve az Nebúkadnecczárnak, Bábel királyának, 2melyet szólt Jirmejáhú próféta Jehúda egész népéhez és mind a Jeruzsálem lakóihoz, mondván: 3Jósijáhú, Ámón fiának, Jehúda királyának tizenharmadik évétől mind e mai napig, immár huszonhárom éve lett hozzám az Örökkévaló igéje és én beszéltem hozzátok, reggelenként beszélve, de ti nem hallottátok. 4Küldte az Örökkévaló hozzátok mind az ő szolgáit, a prófétákat, reggelenként küldve – de ti nem hallottátok és nem hajlítottátok fületeket a hallásra – 5mondván: térjetek csak meg kiki rossz útjáról és cselekedeteitek rosszaságától, hogy lakhassatok a földön, melyet az Örökkévaló adott nektek és őseiteknek, öröktől örökké; 6és ne járjatok más istenek után, szolgálva őket és leborulva előttük, és ne bosszantsatok engem kezeitek művével, hogy rosszat ne tegyek veletek. 7De nem hallgattatok rám, úgymond az Örökkévaló, azért hogy bosszantsatok engem kezeitek művével, hogy rosszul járjatok. 8Azért így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Mivelhogy nem hallgattatok szavaimra, 9íme én küldök és veszem mind az észak nemzetségeit, úgymond az Örökkévaló, meg Nebúkadnecczárhoz, Bábel királyához, az én szolgámhoz, és elhozom őket ez ország ellen és lakói ellen és mind a nemzetek ellen köröskörül; kipusztítom őket és teszem őket iszonyodássá és pisszegéssé és örök romokká. 10És eltüntetem tőlük a vígság hangját és öröm hangját, vőlegény hangját és menyasszony hangját, malomnak hangját és mécsesnek világát. 11És ez egész ország rommá és pusztulássá lesz és szolgálni fogják e nemzetek Bábel királyát hetven évig. 12És lesz, amint eltelt hetven év, megbüntetem Bábel királyán és ama nemzeten, úgymond az Örökkévaló, az ő bűnüket, meg Kaszdím országán, és teszem azt örök pusztasággá. 13És elhozom amaz országra mind a szavaimat, melyeket szóltam felőle, mindazt, ami írva van a könyvben, amit prófétált Jirmejáhú mind a nemzetek felől. 14Mert leigázzák őket is számos nemzetek és nagy királyok; és fizetek nekik tettük szerint és kezeik műve szerint. 15Mert így szólt hozzám az Örökkévaló, Izrael Istene: Vedd kezemből a harag borának a serlegét és itasd azt meg mind a nemzetekkel, melyekhez téged küldlek; 16igyanak és inogjanak meg és tomboljanak a kard miatt, amelyet közéjük küldök. 17Vettem a serleget az Örökkévaló kezéből és megitattam mind a nemzetekkel, amelyekhez az Örökkévaló engem küldött: 18Jeruzsálemmel és Jehúda varosaival, királyaival és nagyjaival, hogy tegyem őket rommá, iszonyodássá, pisszegéssé és átokká, mint az e mai napon van; 19Fáraóval, Egyiptom királyával, meg szolgáival és nagyjaival és egész népével; 20és az egész Érebbel és Úcz országának mind a királyaival és a filiszteusok országának mind a királyaival: Askalónnal, Azzával, Ekrónnal és Asdód maradékával; 21Edómmal, Móábbal és Ammón fiaival; 22Czór minden királyaival és Czídón minden királyaival, meg a sziget királyaival, mely a tengeren túl van; 23Dedánnal, Témával, Búzzal és mind a levágott hajszélűekkel; 24Arábia minden királyaival és az Éreb minden királyaival, akik a pusztában laknak; 25Zimri minden királyaival, Élám minden királyaival és Média minden királyaival; 26meg mind az észak királyaival, a közel levőkkel és távol levőkkel egymás után és mind a föld királyságaival, melyek a föld színén vannak – Sésák királya pedig azok után fog inni. 27És szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: igyatok, részegedjetek és okádjatok, essetek el és ne keljetek föl a kard miatt, melyet közitekbe küldök. 28És lesz, midőn vonakodnak elfogadni kezedből a serleget, hogy igyanak, akkor szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, meg kell innotok! 29Mert íme azon városnál, mely nevemről neveztetik, megkezdem a veszedelmet, és ti büntetlenül maradnátok? Nem maradtok büntetlenül, mert kardot szólítok mind a föld lakóira, úgymond az Örökkévaló, a seregek ura. 30Te pedig prófétáld nekik mind e szavakat és szólj hozzájuk: az Örökkévaló a magasból ordít és szent hajlékából hallatja hangját; ordítva ordít tanyájára, kurjantást, mint a sajtolók, hangoztat mind a föld lakói ellen. 31Eljut a zajongás, a föld végéig ér, mert pöre van az Örökkévalónak a nemzetekkel, ítéletre száll minden halandóval; a gonoszokat a kardnak adta át, úgymond az Örökkévaló. 32Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Íme veszedelem indul nemzettől nemzethez és nagy szélvész kel a föld hátuljáról. 33És lesznek az Örökkévaló megöltjei azon napon föld végétől föld végéig, nem siratják őket, nem szedik össze és nem temetik el, trágyává lesznek a föld színén. 34Jajgassatok, pásztorok és kiáltsatok, porban fetrengjetek ti hatalmasai a juhoknak, mert leteltek napjaitok a vágásra; elszórlak benneteket és elhulltok, miként drága edény. 35És elvész menedék a pásztorok számára és menekülés a juhok hatalmasai számára. 36Hallik a pásztorok kiáltása és a juhok hatalmasainak jajgatása, mert pusztítja az Örökkévaló legelőjüket. 37És megsemmisülnek a béke tanyái az Örökkévaló fellobbant haragja miatt. 38Elhagyta mint a fiatal oroszlán bozótját, mert pusztulássá lett országuk az elnyomó kard heve miatt és az ő fellobbant haragja miatt.