Jer 40 | HunIMIT | STEP | Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, miután őt elbocsátotta Nebúzaradán, a testőrök feje, Rámából, amikor vette őt, és ő bilincsre volt verve, Jeruzsálem és Jehúda számkivetettsége között, mely számkivetésbe vitetett Bábelbe.

‏ Jeremiah 40

1 Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, miután őt elbocsátotta Nebúzaradán, a testőrök feje, Rámából, amikor vette őt, és ő bilincsre volt verve, Jeruzsálem és Jehúda számkivetettsége között, mely számkivetésbe vitetett Bábelbe. 2 Vette ugyanis a testőrök feje Jirmejáhút és szólt hozzá: Az Örökkévaló, a te Istened kimondta ezt a veszedelmet e hely felől; 3 el is hozta és cselekedett az Örökkévaló, miként megmondotta, mert vétkeztetek az Örökkévaló ellen és nem hallgattatok szavára; tehát történt veletek ez a dolog. 4 És most íme kioldoztalak ma a kezeden levő bilincsekből, ha jónak tetszik szemeidben, hogy eljöjj velem Bábelbe, jövel, és majd rád fordítom szememet, de ha rossznak tetszik szemeidben, hogy eljöjj velem Bábelbe, hadd abban; lásd, az egész ország előtted van, ahová jónak és helyesnek tetszik szemeidben, hogy elmenj, oda menj - 5 de még nem fordult meg – és térj vissza Gedaljához, Achíkám, Sáfán fia, fiához, akit Bábel királya Jehúda városai fölé rendelt és maradj vele a nép között, vagy bárhová helyesnek tetszik szemeidben, hogy menj, oda menj. És adott neki a testőrök nagyja eleséget és ajándékot és elbocsátotta. 6 És odament Jirmejáhú Gedáljához, Achíkám fiához Miczpába; és maradt vele e nép között, mely az országban megmaradt. 7 És hallották mind a hadsereg tisztjei, akik a mezőn voltak, ők meg embereik, hogy Bábel királya rendelte Gedaljáhút, Achíhám fiát az ország fölé és hogy rábízott férfiakat, asszonyokat és gyermekeket és pedig az ország szegényei közül, azok közül, kik nem vitettek számkivetésbe Bábelbe. 8 Akkor odamentek Gedaljához Miczpába: Jismaél, Netánjáhú fia, Jóchánán és Jónátán, Káréach fiai, Szerája, Tanchúmet fia, a Netófabeli Éfaj fiai és Jezanjáhú, a Máakhabeli fia, ők és embereik. 9 És megesküdött Gedaljáhú, Achíkám, Sáfán fiának fia nekik és embereiknek, mondván: Ne féljetek szolgálni a kaldeusoknak; maradjatok az országban és szolgáljatok Bábel királyának és jó dolgotok lesz. 10 Én pedig, íme én Miczpában maradok, hogy álljak a kaldeusok előtt, akik hozzánk jönnek. Ti pedig gyűjtsetek be bort és gyümölcsöt és olajat és tegyétek edényeitekbe és lakjatok városaitokban, amelyeket elfoglaltatok. 11 De mindazon Jehúdabeliek is, akik Móábban, Ammón fiai között és Edómban, és akik mind az országokban voltak, hallották, hogy Bábel királya maradékot adott Jehúdának és hogy föléjük rendelte Gedaljáhút, Achíkám, Sáfán fiának, a fiát; 12 visszatértek tehát mind a Jehúdabeliek mindazon helyekből, ahová eltaszíttattak és eljöttek Jehúda országába Gedaljáhúhoz Miczpába és begyűjtöttek bort és gyümölcsöt nagyon sokat. 13 Jóchánán pedig, Káréach fia és mind a hadsereg tisztjei, kik a mezőn voltak, eljöttek Gedaljáhúhoz Miczpába, 14 és szóltak hozzá: vajon tudod-e, hogy Báelísz, Ammón fiainak királya, elküldötte Jismaélt, Netanja fiát, hogy agyonüssön téged? De nem hitt nekik Gedaljáhú, Achíkám fia. 15 Jóchanán pedig, Kárésch fia, titokban szólt Gedaljáhúhoz Miczpában, mondván: Hadd menjek csak, hogy megöljem Jismaélt; Netanja fiát és senki meg ne tudja; miért üssön agyon téged, hogy elszóródjanak mind a hozzád egybegyűlt Jehúdabeliek és elvesszen Jehúda maradéka? 16 De Gedaljáhú, Achíkám fia azt mondta Jóchánánnak, Káréach fiának: Ne tedd ezt a dolgot, mert hazugságot beszélsz Jismaél felől.