‏ Psalms 107

A megváltás zsoltára

1Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme! 2Ezt mondják az Örökkévaló megváltottjai, akiket megváltott szorongatónak kezéből, 3és országokból gyűjtötte őket össze: keletről és nyugatról, északról és a tenger felől. 4Tévelyegtek a pusztában, sivatag úton, lakó várost nem találtak; 5éhesek, szomjasak is, lelkük ellankad ő bennök. 6És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megmentette őket, 7járatta őket egyenes úton, hogy lakó városba menjenek. 8Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelemért, és csodatotteiért az emberfiaival; 9mert jóllakatta az elepedt lelket, s az éhes lelket megtöltötte jóval! 10Kik sötétségben és homályban ülnek, nyomorúságnak s vasnak foglyai, 11mert engedetlenkedtek Isten szavai iránt és a Legfelsőnek tanácsát megvetették; 12hát megalázta szenvedésben szivöket, megbotlottak s nincs, ki segítsen. 13És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket, 14kivezeti őket sötétségből és homályból, és kötelékeiket szétszakítja. 15Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival; 16mert összetört érczajtókat és vasreteszeket szétvágott. 17Akik oktalanok bűntettük útja miatt és bűneik miatt sanyarognak, 18minden eledelt utál a lelkük s eljutottak a halál kapuihoz. 19És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket, 20igéjét küldi és meggyógyítja őket s kiszabadítja vermeikből; 21adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatotteiért az emberfiaival, 22s áldozzanak hálaáldozatokat, s beszéljék el tetteit ujjongással! 23Kik tengerre szállanak hajókon, munkát végeznek nagy vizeken, 24ők látták az Örökkévaló tetteit és csodatetteit a mélységben: 25szólt s támasztott szélvihart s az fölemelte hullámait, 26fölszállnak égbe, lesülyednek mélységekbe, lelkük elcsüggedt a bajban, 27forognak és inognak mint a részeg, és minden bölcseségök elenyészik. 28És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, és szorongásaikból kivezeti őket; 29megállítja a vihart csendességgé s lecsillapodtak hullámaik; 30s örültek, hogy elhallgattak, s elvezette őket kívánságuk révébe. 31Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival, 32s magasztalják őt népnek gyülekezetében s vének ülésében dicsérjék őt! 33Folyamokat tett pusztává s víznek eredőit tikkadtsággá, 34termékeny országot sós földdé a benne lakók rosszasága miatt; 35pusztát tett vizes tóvá és sivatag földet víznek eredőivé, 36és letelepített ott éhezőket s lakó várost alapítottak. 37Bevetettek mezőket és ültettek szőlőket, és gyümölcsöt, termést szerzettek. 38Megáldotta őket, s megsokasodtak nagyon és barmukat nem kevésbítette. 39De megkevesbedtek és meggörnyedtek bajnak és bánatnak nyomásától. 40Csúfot önt nemesekre s eltévelyítette őket úttalan pusztaságban; 41de felmagasította a szükölködőt a nyomorúságból s olyanná tette a családokat, mint a juhok. 42Látják az egyenesek és örülnek, s minden jogtalanság elzárja száját. 43Ki oly bölcs, hogy megőrizze ezeket, hogy ügyeljenek az Örökkévaló kegyelmeire.