Psalms 11
1A karmesternek. Dávidtól. Az Örökkévalóban van menedékem; hogyan mondhatjátok lelkemnek: bujdoss el hegyetekre, madár! 2Mert íme a gonoszok íjjat feszítenek, igazították nyilukat a húron, hogy homályban lőjenek az egyenes szívűekre. 3Midőn ledöntetnek az alapok, mit mível az igaz? 4Az Örökkévaló a szent templomában, az Örökkévaló, kinek égben a trónja – szemei látják, szempillái vizsgálják az ember fiait. 5Az Örökkévaló az igazat megvizsgálja, és a gonoszt és a ki erőszakot szeret, gyűlöli a lelke. 6Esőként hullasson tőröket a gonoszokra; tűz meg kén és égető szél serlegük része! 7Mert igaz az Örökkévaló, igazságot szeret; az egyenesek látják az ő színét.
Copyright information for
HunIMIT