‏ Psalms 14

1A karmesternek. Dávidtól. Azt mondta az aljas a szívében: Nincs Isten! Elvetemedtek, utálatosat cselekedtek; nincs, ki jót tenne. 2Az Örökkévaló az égből tekintett le az emberfiakra, hogy lássa, van-e eszes, a ki Istent keresi. 3Mind elpártolt, egyaránt megromlottak; nincs, ki jót tenne, nincs egy sem. 4Nemde megtudják mind, a. kik jogtalanságot cselekszenek, kik népemet eszik, a mint kenyeret esznek, az Örökkévalót nem szólították! 5Ott rettegve rettegtek, mert Isten az igaz nemzedék mellett van. 6A szegénynek tanácsát megszégyeníthetitek; bízony, az Örökkévaló neki menedéke! 7Vajha eljönne Cziónból Izraél segítsége; mikor az Örökkévaló visszahozza népének foglyait, vigadjon Jákób, örüljön Izraél.
Copyright information for HunIMIT