Psalms 34
1Dávidtól, midőn elváltoztatta az eszét Abímélek előtt, és az őt elűzte, és elment. 2Hadd áldom az Örökkévalót minden időben, állandóan dicsérete a szájamban. 3Az Örökkévalóval dicsekszik lelkem, hallják az alázatosak és örüljenek. 4Mondjátok nagynak az Örökkévalót velem együtt, s hadd magasztaljuk nevét egyetemben! 5Kerestem az Örökkévalót és meghallgatott engem, s minden félelmemből megmentett. 6Hozzá tekintettek föl és ragyogtak, s arczuk el nem pirulhat. 7Ez az a szegény, ki felkiáltott, s az Örökkévaló hallotta, és mind a szorongásaiból megaegítotte. 8Táborozik az Örökkévaló angyala az ő tisztelől hörül, és kiszabadítja őket. 9Érezzétek meg és lássátek, hogy jó az Örökkévaló; boldog a férfi, ki menedéket talál benne! 10Féljétek az Örökkévalót, szentjei ti, mert nincs hiánya tisztelőinek. 11Fiatal oroszlánok hoplaltak és éheztek, de kik az Órölikévalót keresik, nincsenek híján semmi jónak. 12Jertek, fiúk, hallgassatok reám, istenfélelemre tanítlak meg. 13Ki az az ember, ki életet kiván, szereti élte napjait, hogy jót lásson? 14Óvd meg nyelvedet a rossztól és ajkaidat csalárd beszédtől; 15távozz a rossztól s tégy jót, keresd a békét és törekedjél rája. 16Az Örökkévaló szemei az igazak felé fordulnak, és fülei az ő fohászkodásuk felé. 17Az Örökkévaló arcza a gonoszok ellen fordul, hogy kiírtsa a földről emléküket. 18Kiáltottak s az Örökkévaló hallotta, s mind a szorongásaikból megmentette őket. 19Közel van az Örökkévaló a megtört szívűekhez, és a zúzott lelkűeket megsegíti. 20Sok az igaznak a baja, de mindnyájából megmenti az Örökkévaló. 21Megőrzi mind a csontjait, egy sem törik meg azok közül. 22Megöli a rosszaság a gonoszt, és az igaznak gyűlölői majd bűnhődnek. 23Megváltja az Örökkévaló szolgáinak lelkét és nem bűnhődnek mind, a kik menedéket keresnek benne.
Copyright information for
HunIMIT