Psalms 5
1A karmesternek, a Nechílótra. Zsoltár Dávidtól. 2Szavaimra figyelj, Örökkévaló, ügyelj elmélkedésemre. 3Figyelmezz fohászom szavára, királyom és Istenem, mert hozzád imádkozom. 4Örökkévaló, reggel halljad szavamat, reggel folyamodom hozzád és reménykedem. 5Mert nem gonoszságot kedvelő Isten vagy, nem időzhet nálad, a ki rossz. 6Nem állhatnak meg kevélykedők szemeid előtt, gyűlölöd mind a jogtalanság cselekvőit. 7Elveszíted a hazugság beszélőit, vérontás és csalás emberét útálja az Örökkévaló. 8De én szereteted bőségében bemegyek házadba, leborulok szent templomod felé a te félelmedben. 9Örökkévaló, vezess engem igazságodban meglesőim miatt, tedd egyenessé előttem utadat! 10Mert nincs szájukban, a mi őszinte, belsőjük veszedelem; nyitott sír a torkuk, nyelvüket simává teszik. 11Bűnhődtesd őket, Isten, essenek el az ő tanácsaik miatt; bűntetteik sokasága miatt taszítsd el őket, mert engedetlenkedtek irántad. 12S örülnek majd mind a benned menedéket keresők, örökké ujjonganak, megoltalmazod őket és vigadnak benned, a kik nevedet szeretik. 13Mert te megáldod az igazat; Örökkévaló, kegyeddel, mintegy paizszsal, környezed.
Copyright information for
HunIMIT