‏ Psalms 6

1Karmesternek, hárfajátékon a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. 2Örökkévaló, ne haragodban fenyíts engem, s ne hevedben büntess engem! 3Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, mert fonnyadt vagyok; gyógyíts engem, Örökkévaló, mert megrémültek csontjaim; 4és lelkem megrémült nagyon – te pedig, Örökkévaló, meddig még? 5Fordulj felém, Örökkévaló, szabadítsd ki lelkemet, segíts meg szereteted kedvéért! 6Mert nincs a halálban emlékezés rólad; az alvilágban ki ad hálát neked? 7Elfáradtam sóhajtozásomban, áztatom minden éjjel ágyamat, könnyemmel elárasztom nyoszolyámat. 8Elsorvadt bosszúságomtól szemem, eltompult mind a szorongatóim miatt. 9Távozzatok tőlem, ti jogtalanság cselekvői mind, mert hallotta az Örökkévaló sírásom hangját. 10Meghallgatta az Örökkévaló könyörgésemet, az Örökkévaló elfogadja imádságomat. 11Szégyenkezzenek és rémüljenek meg mind az ellenségeim, hátráljanak meg, szégyenkezzenek egy pillanat alatt!
Copyright information for HunIMIT