‏ Psalms 91

1A ki lakik a Legfelsőnek rejtekében, a Mindenhatónak árnyékában honol – 2azt mondom az Örökkévalóról menedékem és váram, Istenem, a kiben bízom. 3Mert ő megment téged a madarásznak tőrétől, a veszedelmes dögvésztől. 4Szárnytollával beföd téged és szárnyai alatt találsz menedéket; paizs és pánczél az ő hűsége. 5Nem kell félned az éjszaka rettegésétől, a nyíltól, mely nappal repül; 6a dögvésztől, mely a homályban jár, a pestistől, mely délben pusztít. 7Elhull oldalodról ezer, és tizezer a jobbodról: te hozzád nem közelít. 8Csak szemeiddel fogod nézni, a gonoszoknak fizetségét látni. 9Mert te azt mondtad: az Örökkévaló az én menedékem, a Legfelsőt tetted menhelyeddé. 10Nem esik meg rajtad szerencsétlenség, és csapás nem közeledik sátorodhoz; 11mert az ő angyalait rendeli melléd, hogy megőrizzenek téged mind az utjaidon. 12Tenyerükön hordanak téged, hogy kőbe ne üssed lábadat. 13Oroszlán és vipera fölött lépdelsz, letiprasz fiatal oroszlánt és sárkányt. 14Mert én rajtam csüng, tehát megszabadítom, megótalmazom, mert ismeri nevemet. 15Szólít engem és én meghallgatom, vele vagyok szorongatásban, kiragadom és tiszteltté teszem. 16Hosszú élettel lakatom jól és látnia engedem segítségemet.
Copyright information for HunIMIT