Song of Solomon 1
1Énekek éneke, Salamontól. 2Csókoljon engem szája csókjaival: mert bornál jobb a szerelmed. 3Illatnak jók az olajaid, kiöntött olaj a neved; azért szeretnek téged a leányzók. 4Vonj engem, utánad hadd szaladjunk – termeibe bevitt engem a király – hadd ujjongjunk és örvendjünk benned, hadd emlegessük szerelmedet inkább a bornál: méltán szeretnek téged. 5Fekete vagyok, de szép, ti Jeruzsálem leányai, mint Kédár sátrai, mint Salamon szőnyegei. 6Ne nézzetek rám, hogy kissé fekete vagyok, hogy lesütött engem a nap! Anyám fiai megharagudtak reám, tettek engem őrzőjévé a szőlőknek: a magam szőlőjét nem őriztem. 7Mondd meg nekem te, kit lelkem szeret, merre legeltetsz, merre heverésztetsz délben? Mert minek legyek, mint aki elburkolja magát, társaid nyájainál? 8Ha te ezt nem tudod, legszebbike az asszonyoknak, indulj el a juhok nyomdokain és legeltesd gödölyéidet a pásztorok hajlékainál. 9Paripámhoz Fáraó szekereinél mondlak hasonlónak, kedvesem! 10Bájosak az orczáid a füzérekben, nyakad a gyöngysorokban. 11Aranyfüzéreket készítünk neked ezüst gombocskákkal. 12Mialatt a király asztalkörében ült, az én nárdusom megadta illatát. 13Myrrhacsokor az én barátom nekem, mely kebleim között piben; 14cziprusfürt az én barátom nekem, Én-Gédi szőlőiben. 15Íme, szép vagy te kedvesem, íme, szép vagy, szemeid galambok. 16Íme, szép vagy te barátom, kedves is, nyoszolyánk is zöldelő; 17házaink gerendái czédrusok, padozatunk cziprusok.
Copyright information for
HunIMIT