Isaiah 45:1-7

1Meghátrálnak és mélyen megszégyenülnek, a kik a bálványban bíznak, a kik ezt mondják az öntött képnek: Ti vagytok a mi isteneink! a 2Oh, ti süketek, halljatok, és ti vakok, lássatok! b 3Kicsoda vak, ha nem az én szolgám? és olyan süket, mint az én követem, a kit elbocsátok? Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott, és olyan vak, mint az Úr szolgája? c 4Sokat láttál, de nem vetted eszedbe; fülei nyitvák, de nem hall. d 5Az Úr igazságáért azt akarta, hogy a törvényt nagygyá teszi és dicsőségessé. e 6De e nép kiraboltatott és eltapodtatott, bilincsbe verve tömlöczben mindnyájan, és fogházakban rejtettek el, prédává lettek és nincs szabadító; ragadománynyá lettek és nincsen, a ki mondaná: add vissza! f 7Ki veszi ezt közületek fülébe? a ki figyelne és hallgatna ezután! g
Copyright information for HunKar