‏ Psalms 31

Az Úr trónolt az özönvíz felett; így trónol az Úr, mint király, mindörökké. ^a1Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét békességgel. ^b 2

Dávid hálaéneke életének megmentéséért

3Dávid zsoltára. Templomszentelési ének. 4Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam. ^c 5Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem! 6Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül. ^d 7Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét. ^e 8Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm. ^f 9Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha. 10Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam. ^g 11Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök! 12Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat? ^h 13Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem! ⁱ 14Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel. ^j 15Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged. 16

A reménység meg nem szégyenít

17Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. ^k 18Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem. ^l 19Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem. ^m 20Mert kősziklám és védőváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet. ⁿ 21Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erősségem. 22Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten. 23Gyűlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én. 24Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat és megismered a háborúságokban lelkemet;