Psalms 104:14-28
14Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád! a 15Ne rejtsd el a te orczádat tőlem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozzám a te füledet; mikor kiáltok, hamar hallgass meg engem! 16Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tűzhely, üszkösök. b 17Letaroltatott és megszáradt, mint a fű az én szívem; még kenyerem megevéséről is elfelejtkezem. 18Nyögésemnek szavától csontom a húsomhoz ragadt. c 19Hasonló vagyok a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon. 20Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetőn. 21Minden napon gyaláznak engem ellenségeim, csúfolóim esküsznek én reám. 22Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem, 23A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem. 24Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fű, megszáradtam. d 25De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre áll. 26Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idő. e 27Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik. f 28És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsőségedet; g
Copyright information for
HunKar